Hatással lesz Magyarországra is a világméretű élelmiszerár-emelkedés – állította Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Nálunk az élelmiszerárak a magasabb adókulcs miatt meghaladják több környező ország árszintjét is. A mostani tendencia a növénytermelők egy részénél növeli a jövedelmet, az állattenyésztésben viszont jelentős többletköltséget okoz.

Magyarországon az élelmiszerárak 78 százalékát teszik ki az EU átlagnak, míg például Csehországban 74 százalék, Lengyelországban 63 százalékos a szint - mondta az MTI-nek Szabó Márton. A globális folyamatok Magyarországot is elérik, függetlenül attól, hogy ez számunkra kedvező vagy kedvezőtlen – állapította meg.
A mezőgazdasági árak növekedése, amely az élelmiszerár-emelkedés részét képezi, Magyarországon a termelők egy részének jövedelembővülést jelent. Ez főként a gabona-, az olajosmag és a cukorrépa-termelők számára érezhető. Az állattenyésztőknek - például a sertés- vagy a baromfitartóknak - viszont többletköltségekkel jár a takarmányok drágulása miatt, így termék-előállítási költségeik emelkednek.
A kutató cáfolta azt az állítást, hogy eddig drasztikus élelmiszerár-növekedéssel kellett volna szembenéznie a magyar fogyasztónak. Példaként említette, hogy az étolaj árszintje volt már magasabb az idei literenkénti 494 forintnál 45 forinttal, amikor 2008-ban 539 forintba került egy liter étolaj. Ugyanez a helyzet a cukor esetében is, ez év januárjában 1 kilogramm cukor 222 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 2006-ban ennél 27 forinttal drágább is volt a cukor kilója, azaz elérte a 249 forintot. A sertéscomb ára pedig még a tavalyi szintnél is olcsóbb, mivel ez év januárjában 1120 forintba került egy kilogramm, míg a múlt évben volt időszak, amikor 1210 forintért mérték.
Szabó Márton szerint egy újabb, élelmiszertermékekre kivetett extra adó a fogyasztói árszintet növelné, míg a termelőknek piacszűkülést jelentene. Ezért e kérdéskört óvatos módon és körültekintéssel kell kezelni - húzta alá.