Én 2008 ban jártam ezen a szép vidéken , most örülök, hogy rá találtam erre acikkre, és megoszthatom veletek. 

2011. augusztus 21. 15:33 

Tuser Krisztián 
Körutazásunk befejező részéhez érkeztünk, így ebben a részben már szubjektív szempontok alapján mutatjuk be a megye néhány városát és látnivalóját.

• Kárpátaljai körutazás: Beregszász + Képek + Videó
• Kárpátaljai körutazás: Munkács + Képek
• Kárpátaljai körutazás: Ungvár + Képek

Vereckei-hágó: az Északkeleti-Kárpátok egyik legfontosabb hágója, tengerszint feletti magassága 841 méter. 895-ben honfoglaló őseink többsége a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe, 1241-ben a mongol–tatár fősereg is itt tört be az országba. 1896-ban – a millennium évében – állított honfoglalási emlékmű a csehszlovák korszakot (1920–1939) még átvészelte, az 1940-es évek második felében azonban a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az 1950-es évek közepén az egész emlékművet elbontották. A felső részét alkotó obeliszk napjainkban a közeli Tuholka faluban a községháza előtt áll. 

kép

Huszt: „Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; / Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold” – írta Kölcsey Huszt című versében. A várat 1090-ben Szent László építtette a kunok elleni támadás megakadályozására, a tatárjárás után – 1318 körül – viszont helyre kellett állítani. 1766. július 3-án villám sújtotta és leégett, majd 1798-ban egy újabb vihar a tornyát is ledöntötte, így azóta már csak egy rom emlékeztett a várra. Ennek ellenére még napjainkban is impozáns látványt nyújt. A város a huszti járás székhelye, körülbelül 1700 magyar lakossal, neve a Husztica patak nevéből, a patak neve pedig a szláv husztka (kendő) főnévből származik, ami a völgykatlan formájára utal, ahol a város fekszik. A települést először 1329-ben Huszth alakban említik a krónikák. A városban járva feltétlenül meg kell néznünk a reformátusok erődtemplomát, amit a 14. század körül építettek a katolikusok, de 1524-ben a kálvinisták elfoglalták, akik azóta is itt tartják istentiszteleteiket. 
kép

A huszti járásban barangolva el kell látogatnunk a Nárciszok völgyébe, ami az egyik legnagyobb olyan terület a megyében, ahol a Kárpátok egyedi növényeit és állatait őrzik. Az itt található vadon élő hegyi nárciszok máshol Európában nem nagyon maradtak fenn, a viszonylag nagy területű völgyben, közel 450 növényfajt tartanak számon.
Rahó: járási székhely, a Rahó-patak és a Tisza találkozásánál fekszik. A várost 1373-ban Rahow néven említi először oklevél, neve a Rahó pataknévből, a pataknév pedig a szláv orehov (diós, mogyorós) szóból származik. A 17. század közepén már itt állt Jánoky Gáspár kastélya, mely a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el. Iparosodása a 19. század közepén indult meg, ekkor számos német telepedett le ezen a vidéken. A legutóbbi népszámláláskor a város lakóinak száma 15 241 volt, ebből 12 százalék magyar nemzetiségű. Rahó régi római katolikus temploma a város központi terén áll, gúla alakú toronysisakja a város minden részéből jól látható, ablakai felül félkörív záródásúak. Szép látványt nyújt az ortodox Szentlélek-templom, ezen felül a településen megtekinthetjük a faúsztató múzeumot. A város olyan látványos hegycsúcsok között fekszik, mint a Hoverla (2061 méter), a Csornohora (2026 méter) és a Petrosz (2020 méter). Rahó határában egyesül a Fehér- és a Fekete-Tisza. 
kép

A várostól körülbelül 20 kilométerre fekszik Európa földrajzi középpontja, az obeliszkkel megjelölt helyen latinul a következő felirat olvasható: „Locus Perennis / Dilicentissime cum libella / librationis quae est in Austria / et Hungaria confecta cum / mensura gradum meridionalium / et paralleloumerium Europeum. MDCCCLXXXVII.” Magyar fordítása: „Ez egy állandó, pontos és örök hely, amelyet egy nagyon pontos, Ausztria–Magyarországon készült különleges hosszúsági és szélességi mérőműszerrel állapítottak meg. 1887.”

http://www.mno.hu/portal/804305